Bogdása

Weboldal

A falu nevét legkorábban 1266-ban említik, mely szerint a bog, és dácsa szavakból eredeztetik. Az írás, a Haraszt-nemzetségbeli Miklós bán fiai megosztoztak az országbíró előtt. Az öt fiú közül Sebestyén és Péter kapta Bogdását és hozzá Kustánt – Baranyában. Később a Cserményiek birtokolták a falut, de 1466-ban a pécsi káptalan megvásárolta a területet. A török hódoltság idején a vidék elnéptelenedett, a 18. század elején lakatlan pusztaként került vissza a káptalan birtokába. A 19. század közepétől német és délszláv családok telepednek le a faluban. A lakosság római katolikus és református vallású, mindkét felekezetnek önálló temploma van. A katolikus templom Szent Péter és Pál tiszteletére épült, szentélye 15. századi gótikus formát őriz. Így az Ormánság legrégebbi, ma is álló egyházi építménynek tekinthető. Az épületet 1749-ben restaurálták, ekkor kapott barokk formát a templomhajó és a torony. Berendezése is figyelemre méltó, a fő és mellékoltárok, az orgona, a keresztelő kút a 18. században készült copf stílusban. A reformátusoknak már 1734-ben önálló prédikátoruk volt, de 1747-ben elvették tőlük a kőből épült templomukat. 1786-ban II. József türelmi rendelete következményeként építhettek újat, amit 1834-ben szenteltek fel. Jelenleg nincs papja a falunak, a katolikus pap Sellyéről, a református Drávafokról látja el ezt a feladatot. Érdekességként megemlíthető, hogy a jelenlegi polgármester kezdeményezésére, az utóbbi években gyakran tartanak ökomenikus istentiszteleteket, ezzel is a falu közösségéért érzett felelősséget kívánják erősíteni, – hangsúlyozni.